ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK CHILÉRŐL

 

 

Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak-déli irányban hosszan elnyúlva. Lakossága 17,94 millió fő (2015). Nyugatról az óceán, északról Peru, északkeletről Bolívia, keletről Argentína, délről pedig a Drake-átjáró határolja. Északon található az ásványokban gazdag Atacama-sivatag. A központi völgy, ahol Santiago de Chile is fekszik, viszonylag kicsi, itt tömörül a lakosság és a mezőgazdasági termelés. Ez a vidék Chile történelmi központja, az ország innen terjeszkedett a 19. század második felében és integrálta az északi és a déli vidékeket. Dél-Chile erdőkben és legelőkben gazdag, jellegzetes tájképi elemei a vulkánok és a tavak. A déli part fjordok, szigetek, tengerszorosok labirintusa, amelyek félszigeteket és szigeteket alakítottak ki. Az ország keleti határa az Andok. Az észak-déli irányú kiterjedést számítva Chile a legnagyobb ország a földön. 1888 óta Chiléhez tartoznak Polinézia legkeletibb szigetei, a Húsvét-sziget és a Sala y Gómez-sziget. Része még Chilének a partok előtt 600 km-re fekvő Juan Fernandez-szigetek, benne Robinson Crusoe szigete, valamint chilei külső országrész a lakatlan Desventurados-szigetek és a Chilei antarktiszi terület, ahol a tudományos kutatóállomás teljesít szolgálatot. A 15. század közepén a mai Chile északi és középső része az Inka Birodalom fennhatósága alá tartozott. Magellán volt az első európai, aki 1520-ban Chile területére lépett. A 16. század elején a spanyol konkvisztádorok, miután meghódították Perut, behatoltak az általuk Chilének nevezett területre, de a spanyol gyarmatosítók törekvéseit az indián őslakók ellenállása kísérte. A hódítók 1536 és 1541 között az ország nagy részét elfoglalták. Elszigeteltsége miatt Chile csak 1778-ra szerveződött önálló gyarmattá, addig a perui alkirály alárendelt területe volt. Letelepülőket csak a Központi-völgy vonzott, itt alapították meg a mai fővárost, Santiagót 1541-ben. Spanyolországtól gyakorlatilag 1810-ben lett független, mert a Napóleon császár által megszállt Spanyolország nem tudta érvényesíteni hatalmát, de a királypártiak és a teljes függetlenség hívei közötti polgárháború csak 1817-ben dőlt el, a függetlenség hívei javára. A 19. században a chilei társadalom szerkezete még sokat őrzött a gyarmati múltból. Oligarcha családok uralkodtak és mindig is jelentős volt a katolikus egyház befolyása. A köztársaság kiterjesztette területét dél felé az indiánok, észak felé meg Bolívia és Peru rovására az 1879-1883 között megvívott háborúval. Ez utóbbival fontos kikötők és bányák kerültek chilei kézbe, ami a századforduló körüli gazdasági virágzás alapja volt. A 20. században különböző színezetű polgári és katonai kormányok váltották egymást. Erős baloldali - marxista és nem marxista - mozgalom működött, amelynek a kormánypolitikára is befolyása volt. Salvador Allende elnöksége alatt (1970-1973) marxisták kerültek kormányra, noha nem egyedül, hanem más erőkkel koalícióban. Sokféle marxista jellegű intézkedés mellett államosították a rézbányákat. A rézbányászat a chilei nemzetgazdaság fontos ága, és külföldi, főleg amerikai tőkével működött. Ezért és a kormány irányvonala miatt az amerikai kormány a CIA-t felhasználva mindent elkövetett a chilei kormány ellehetetlenítésére.

Végül 1973 közepén csaknem egyidejűleg léptek sztrájkba az orvosok, a tanárok, a diákok, a teherautó sofőrök, a rézbányászok és a kisvállalkozók. 1973. szeptember 11-én Allendét katonai puccs fosztotta meg hatalmától. A fegyveres erők bombázták az elnöki palotát (Moneda-palota), Allende meghalt az ostrom közben. Pinochet tábornok jobboldali rendszere került hatalomra. Kezdeti időszakát kirívó kegyetlenség, gyilkosságok sora jellemezte. Mintegy harmincezren kényszerülek emigrációba. A rezsim szabadpiaci gazdaságpolitikát folytatott sikeresen. Az idő múlásával gyengültek a szólás- és gyülekezési szabadság gátjai. Az ország a demokratikus parlamentáris rendszerre 1988-ban tért vissza. Azóta kereszténydemokrata és szocialista elnökök váltották egymást, mindig koalíciós kormány élén.

 

PATAGÓNIA

Argentína és Chile a Rio Negrótól délre eső kb. 500 000 négyzetkilométeres területeit nevezik Patagóniának. Patagóniát északról nagyjából a Rio Negro határolja nevét pedig a  "pata" (láb) szóból kapta, mivel az ide érkező első felfedezők, hatalmas lábnyomokat találtak, amiket az itt élt őslakosok hatalmas szőrmecsizmáikkal hagytak maguk után. Argentína és Chile közösen osztozik a Tűzföldön (Tierra del Fuego) is, ami a két ország legdélebbi részén található sziget, a világ jelenlegi legdélebbi városával Ushuaiaval. A Tűzföld nevet az ide érkező első tengerészek adták, mikor hatalmas lángokat láttak a távolban. Ezeket azonban az itt élő indiánok gyújtották a hideg ellen. Északról a Magellánok, délről a Beagle-öböl, két oldaláról pedig az Atlanti-és a Csendes-óceán határolja.

 

Patagónia jégmezeje a sarkkörökön túli területek kivételével a Föld legnagyobb összefüggő jég borította területe, a maga 14500 négyzetkilométerével, 350 kilométer hosszan terül el, és átlagos szélessége 40-70 km között változik. Erről a  jégmezőről 47 gleccser ereszkedik alá, ezek közül 37 tart a Csendes-óceán felé, 10 pedig az Atlanti-óceán irányába. A gleccserekről kapta nevét a Los Glaciares Nemzeti Park a híres 3380 méter magas Fitz Roy és a 3128 méter magas Cerro Torre. Ezeken a területeken nem ritkák  a több mint 100 kilométer per órás széllökések sem. Túránk nagyon nagy távolságokat tesz meg viszonylag rövid idő alatt, ezért mindenképpen szükséges több belső repülőjárat beiktatása. Cserébe viszont leírhatatlan szépségű gleccsereket, égszínkék színű tavakat, különös formájú hegycsúcsokat, pampákat, folyókat és állatvilágban gazdag tengerpartokat látunk. Ráadásul Ushuaia az Antarktiszra induló túrák kiindulópontja is.

 

Nem is lehetne jobb kombinációt találni, mint Tűzföld túránkat meghosszabbítani Brazília déli részével. Brazília leginkább az Amazonasról és a riói karneválról ismert, és méltatlanul elfeledkezünk arról a rengeteg más látnivalóról, amivel ez az Európánál is nagyobb ország rendelkezik.

 

Egészség:

Chiléba a belépéshez nincs szükség kötelező oltásra. Javasolt a Hepatitis A-B, illetve a Tetanusz ismétlő oltás.

 

Bővebb információt itt kaphattok:

Nemzetközi Oltóközpont: 1097 Budapest Gyáli út 3/a, bejárat a Vágóhíd utca felől. Rendelés: H-CS 09:00-14:00 óra. Telefon: 476-1364

Nemzetközi Oltóállomás: BP, XIII. ker. Váci út 174; rendelési idő: H-P 10:00-20:00, SZO: 10:00-16:00. Tel.: 78-78-770

Budai Oltóközpont: 1117 Budapest, Fehérvári út 82. Tel.: 794-3980, 06-20-288-7284

 

Árak 2015-ben:

Hepatitisz A/B:            9 800 Ft

Sárgaláz:                 13 000 Ft

Tetanusz:                  1 800 Ft

Tífusz:                       8 100 Ft

Kolera:                     20 000 Ft

Agyhártya gyulladás: 12 000 Ft

Kullancs-encephalitis:  7 800 Ft

Veszettség:              10 000 Ft

 

Regisztráció / Konzultáció (egyszeri díj): 3 800 Ft /fő

Oltásonkénti díj (az oltás beadási ára): 850 Ft

 

Gyógyszerek közül leginkább hasfogóra (pl. széntabletta) lesz szükségünk. Ha utazás közben épp nem lesz lehetőség kézmosásra akkor nem árt ha hoztok nedvesített törlőkendőt, vagy fertőtlenítő azonnal elpárolgó zselét.

Vízum:

Nem kell vízum, de az útlevél nem árt ha belépéstől számított legalább 6 hónapig érvényes.

Öltözködés:

Mivel a hűvösebb déli térségektől a kellemes klímájú fővárosig sok helyen megfordulunk, javasolt a strapabíró réteges öltözködés, póló, polár pulcsi, laza "lélegző" esődzseki az esetleges hó vagy eső ellen, bokát védő nem túl nagy és nehéz túracipő, a melegbe pedig kényelmes szandál vagy papucs, rövid nadrág, kényelmes oldalzsebes nadrág, póló,napellenzős sapka/kalap, napszemüveg a magas sugárzás miatt, és magas faktorszámú napkrém. Patagóniában, Tűzföldön néhol nagyon erős széllökések lehetnek, olykor havazik, de a hőmérséklet nem megy extrém mélységekbe. Iguassunál fülledt trópusi melegre lehet számítani meleg vizű záporokkal.

Egyéb felszerelés:

Fejlámpa nem árt, vagy elemlámpa, jól jöhet kisebb távcső. Pót akkumulátor fényképezőgépbe/kamerába nem árt, ha nem lesz töltési lehetőség. Repülőutak során szinte mindenhol befóliáztathatjuk a csomagot, így akár egy kényelmes hátizsákkal is utazhatunk, nem feltétlenül kell az óriási hajókoffer. Mivel nagyobb távon nem kell a csomagotokat magatokkal cipelni, bőrönddel is lehet jönni, de ezek lépcsőn fel, le cipeléséről, és az autókba ki,be,fel,le pakolásáról mindenki maga kell, hogy gondoskodjon. Legjobb a gurulós hátizsák, és javasolt mellé egy kis hátizsák is, a napi túrákoz amibe a legfontosabb dolgokat rakod és amit az öledben is vígan elcipelsz. Repülőre nemzetközi járatokon folyadékot, zselét max. 100ml-ig, de összesen is max. 1000 ml-ig lehet kis átlátszó fóliázott tasakban az utazótérbe vinni, a többit a csomaggal együtt fel kell adni. Ezt sokszor a dél-amerikai belső járatokon azonban nem figyelik.

Áram, Telefon, Internet:

Az otthoni szolgáltatótól indulás előtt kell kérni roamingot, de szállásaink nagy részén wireless internetet (WiFi) biztosítanak. Argentínában az áram 220 V és a feszültség 50 Hz. Csatlakozókról bővebb információt ezen a linken találtok: http://www.iec.ch/worldplugs/map.htm

Időjárás:

Chile a világ leghosszabb országa, hatalmas észak-déli kiterjedése és magasságkülönbségei miatt nagyon változatos az éghajlata. Az ország nagy észak-déli kiterjedéséből következően az időjárás változatos, nehéz általánosságban beszélni róla. Északon sivatagok vannak, délkeleten tundrák és gleccserek. A Húsvét-sziget éghajlata nedves szubtrópusi. Chile déli részén óceáni az éghajlat, a középső, sűrűn lakott vidékeken mediterrán. Az ország legnagyobb részén négy évszak figyelhető meg: a nyár decembertől februárig, az ősz márciustól májusig, a tél júniustól augusztusig és a tavasz szeptembertől novemberig.

Szállások:

Mint minden úton itt is az a koncepció, hogy a szállások se kényelmetlen hostelszobák, tucatszállások vagy függőágyak, se pedig a világon mindenhol egyforma nagy luxus szállodaláncok tucatszobái legyenek. A cél közelhozni a természetet és a helyieket, úgy, hogy közbe ne kelljen szenvedni. Erre nehéz megtalálni az egészséges középutat, de sikerült. Patagonia egyik varázsa a lélegzetelállító tájakon a jó borokon és steakeken kívül az, hogy előszeretettel építenek összkomfortos "cabaña"-kat azaz bungalókat. Ezek mind jól felszerelt és fűtött, legtöbbször wireless internettel és TV-vel ellátott kis házak terasszal ahol grillezni is lehet. Egy-egy ilyen faházban általában több hálóhelység van és a házak méretétől függően 4-6 ember alszik bennük. A házakban 2-3 fürdőszoba van és közös a nappali és felszerelt konyha. Nagyon hangulatosak, gondosan kiválogatottak, reggelit magunk készíthetünk, sokszor még tejet, croissant és vajat is biztosítanak. Ahol nincs ilyen lehetőség, mint példáu Santiago De Chileben, ott hagyományos hotelekben alszunk. További fotók szállásokról a Galéria menüpont alatt találhatóak.

Emberek, biztonság:

Chilében sétálva úgy érezhetjük magunkat, mintha otthon lennénk, az emberek nagy része a szappanoperákból ismert hozzánk hasonló fehér, vagy kreol bőrű. Barátságosak és elég kulturáltak, talán még azt is tudják hol van Magyarország;) Néha kicsit felgmák és nagyképűek, arrogánsak, mert Dél-Amerikában ők az "Európaiak". Az minden latin-amerikai országban alapszabály, hogy nyilvános helyen ne villantsuk fel a nagy pénzünket és ne hagyjuk őrizetlenül sehol az értékeinket. Ezeket este, ha elmegyünk, főleg, ha egyedül, hagyjuk a szálloda recepcióján vagy a szoba széfjében. Egyébként pedig legjobb ha beszerzünk egy hasitasit, azaz a nadrágon beül hordható vízhatlan őv szerű pénztárcát, és az mindig nálunk van. Pénztárcánkban pedig csak egy kisebb összeget tartunk, amit ha kirabolnak minden gond nélkül odaadunk.

Étel, ital:

Chile konyhájának legfontosabb alapanyagai a tenger gyümölcsei, a marhahús, a friss gyümölcsök és a zöldségek. A leghíresebb étel a Cazuela: krumplival tökkel és borsóval turbózott húsleves, valamint a Pastel de Choclo: édes kukorica paszta bazsalikommal és egyéb fűszerekkel kevés tejben főzve, darált hússal paprikával és hagymával keverve, kisütve. A tengerparton jellemző a Paila Marina: a paprikás, petrezselymes vegyes hal leves. Ismert még a lomo a lo pobre, amely egy óriási marhaszelet két tojással, sültkrumplival. Argnetinához hasonlóan (főleg Patagónia területén) kedveltek a lassú parázson grillezett belsőségekből és véres hurkából és marhaszeletből áll.  A chilei borok méltán híresek a Pisco Sour koktél amely alapanyaga a pisco a tojásfehérje és a lime lé szintén nagyon finom. A piscoért -ami nálunk leginkább a törkölypálinkához hasonlít- folyamatos harcban állnak Peruval, aki szintén a nemzeti italának tartja. A legtöbb helyen a csapból folyó víz fogyasztható.

Árakról:

2017 januári árfolyamok alapján (naprakészebb infók: http://www.xe.com)

 

1 USD = 675 peso (CLP), 1 peso = 0,44 Ft

 

Éttermi menü    4-7 000 peso

0.5 l Coca Cola  1000 peso

0.5 l víz            400 peso

1 üveg bor        4-5 000 pesotól

1 kis üveg sör   800 peso

1 liter tej          700 peso

1 kg alma         900-1 500 peso

1 croissant       250 peso

Helyi buszjegy  700 peso

 

Minél távolabb kerülünk a fővárostól főleg délre annál drágább minden, így Patagóniában ezek az árak megnövekedhetnek. Töltsd fel a pénztárcád, mert Latin-Amerika egy-két kivétellel már rég nem a harmadik világ, és az árak és az életszínvonal szépen lassan elhagyják a Magyarországit.

 

Hitelkártyával szinte mindenhol tudunk fizetni (max rászámolnak 5-10%-ot az árra) csak az eldugottabb déli részeken lehet evvel probléma, pénzjegykiadó automaták viszont mindenhol vannak. USA dollárt nem tudunk felvenni, csak helyi pénzt.