ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK MEXIKÓRÓL

 

Mexikó az egyik legismertebb latin-amerikai úti cél, legyen szó a híres maya romokról, a Popocatepetl vulkánról, a Yucatan félsziget csodálatos tengerpartjáról, a Tequiláról, Margaritáról vagy a mariachikról. Biztos vagyok benne hogy aki még nem járt arra, legalább egyről ezek közül akkor is hallott. De Mexikó hatalmas ország ha Tijuanatól Cancunig végigvezetnénk, több mint 4500 kilométert tennénk meg, így egy-két hét alatt csak érinteni lehet azt a számtalan látnivalót amit kínál.

A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos vagy México) észak-amerikai ország, államformája elnöki szövetségi köztársaság. Északról az Egyesült Államok, délkeletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja. A Föld legnépesebb spanyol nyelvű országa, a leg északibb és legnyugatibb latin-amerikai állam. Területe 1.984.375 km2 , népessége 127 017 000 fő (2015-ös becslés).

 

Közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett kultúrák alakultak ki, így az olmék, a maja és az azték civilizációi. Az Olmék Birodalom az i. e. 13. századtól, a Maja Birodalom a 4. századtól a 10. századig, míg az Azték Birodalom a 12. századtól 1521-ig állt fenn. Hernán Cortés spanyol területhódító és kalandor hajói 1519. április 22-én vetettek horgonyt Veracruznál. Bár 1520. június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat az úgynevezett Szomorú Éjszakán (Noche Triste), 1521-ben ismét sikerült legyőzniük az aztékokat, és elfoglalták fővárosukat, Tenochtitlant. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált. 1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla megindította a Spanyolország elleni függetlenségi harcot. A mexikói függetlenségi háború 1821-ben hozta meg eredményét, amikor Spanyolország kénytelen volt Mexikó függetlenségét elismerni.1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként 1848. május 19-én Mexikó ratifikálta a Guadalupe Hidalgo-i szerződést. Elveszítette területének harmadát: Texas és Kalifornia, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy része az Amerikai Egyesült Államok területe lett. Az 1860-as években az ország ismét katonai megszállás alá került. A III. Napóleon által küldött francia csapatok segítették a mexikói császári trónra Ferdinánd Miksa osztrák főherceget. Ez a második mexikói császárság csak néhány évig állt fenn. A köztársaság elűzött elnöke, Benito Juárez, 1867-ben helyreállította a köztársaságot. Ezután következett az ún. Porfiriato, amelynek névadója, Porfirio Díaz 1877 és 1911 között volt Mexikó elnöke (megszakítással). A korszak viszonylagos nyugalma és fejlődése (például vasútépítés) végső fokon a jövedelmi különbségek fokozódásával járt. Díaz erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat, főleg a sajtót ellenőrizte, antidemokratikus uralma ellen 1910-ben, újraválasztása után tört ki a forradalom. A forradalmárok ugyan legyőzték a szövetségi hadsereget, de a belső egység hiánya miatt az országban zavaros viszonyok uralkodtak 1920-ig, mígnem létrejött a szocialista színezetű PRI (Intézményes Forradalmi Párt). A forradalom bukása után a PRI vette át a hatalmat 70 évre. 1994. január 1-jén Chiapas államban zapatista felkelés tört ki a NAFTA ellen. A hadműveletek két hét harc után társadalmi nyomásra leálltak, azóta az EZLN (A Nemzeti Felszabadulás Zapatista Hadserege) által ellenőrzött területek autonóm önkormányzatot, oktatást és egészségügyi rendszert kaptak. A 2000. júliusi választáson a jobboldali PAN nyert. A 2006-os választáson ismét a PAN nyert. Ebben az évben indult a harc a narkóterrorizmus ellen aminek napjainkig több, mint 34 000 halottja van ebből csak 2010-ben 15 273 volt. Az új elnök Felipe Calderón lett, akinek mandátuma 2007-2012-ig tart.

 

 

Egészség:

A Mexikóba történő belépéshez nem szükséges kötelező oltás beadatása. Javasolt a Hepatitis A-B, illetve a Tetanusz ismétlő oltás.

 

Bővebb információt itt kaphattok:

Nemzetközi Oltóközpont: 1097 Budapest Gyáli út 3/a, bejárat a Vágóhíd utca felől. Rendelés: H-CS 09:00-14:00 óra. Telefon: 476-1364

Nemzetközi Oltóállomás: BP, XIII. ker. Váci út 174; rendelési idő: H-P 10:00-20:00, SZO: 10:00-16:00. Tel.: 78-78-770

Budai Oltóközpont: 1117 Budapest, Fehérvári út 82. Tel.: 794-3980, 06-20-288-7284

 

Árak 2015-ben:

Hepatitisz A/B:            9 800 Ft

Sárgaláz:                 13 000 Ft

Tetanusz:                  1 800 Ft

Tífusz:                       8 100 Ft

Kolera:                     20 000 Ft

Agyhártya gyulladás: 12 000 Ft

Kullancs-encephalitis:  7 800 Ft

Veszettség:              10 000 Ft

 

Regisztráció / Konzultáció (egyszeri díj): 3 800 Ft /fő

Oltásonkénti díj (az oltás beadási ára): 850 Ft

 

Gyógyszerek közül leginkább hasfogóra (pl. széntabletta) lesz szükségünk. Ha utazás közben épp nem lesz lehetőség kézmosásra akkor nem árt ha hoztok nedvesített törlőkendőt, vagy fertőtlenítő azonnal elpárolgó zselét.

Vízum:

Nem kell vízum, de az útlevél nem árt ha belépéstől számított legalább 6 hónapig érvényes.

Öltözködés:

Mivel a hűvösebb Chiapasi hegyektől a forró és párás karibi partokig mindent bejárunk, javasolt a strapabíró réteges öltözködés, póló, polár pulcsi, laza "lélegző" esődzseki a záporok ellen, bokát védő nem túl nagy és nehéz túracipő sétákhoz, a melegbe pedig kényelmes szandál vagy papucs, rövid nadrág, kényelmes oldalzsebes nadrág, póló, napellenzős sapka/kalap, napszemüveg a magas sugárzás miatt, és magas faktorszámú napkrém.

Egyéb felszerelés:

Fejlámpa nem árt, vagy elemlámpa, jól jöhet kisebb távcső. Pót akkumulátor fényképezőgépbe/kamerába nem árt, ha nem lesz töltési lehetőség. Szúnyogriasztó! Repülőutak során szinte mindenhol befóliáztathatjuk a csomagot, így akár egy kényelmes hátizsákkal is utazhatunk, nem feltétlenül kell az óriási hajókoffer. Mivel nagyobb távon nem kell a csomagotokat magatokkal cipelni, bőrönddel is lehet jönni, de ezek lépcsőn fel, le cipeléséről, és az autókba ki,be,fel,le pakolásáról mindenki maga kell, hogy gondoskodjon. Legjobb a gurulós hátizsák, és javasolt mellé egy kis hátizsák is, a napi túrákoz amibe a legfontosabb dolgokat rakod és amit az öledben is vígan elcipelsz. Repülőre nemzetközi járatokon folyadékot, zselét max. 100ml-ig, de összesen is max. 1000 ml-ig lehet kis átlátszó fóliázott tasakban az utazótérbe vinni, a többit a csomaggal együtt fel kell adni. Ezt sokszor a dél-amerikai belső járatokon azonban nem figyelik.

Áram, Telefon, Internet:

Az otthoni szolgáltatótól indulás előtt kell kérni roamingot, de szállásaink nagy részén wireless internetet (WiFi) biztosítanak. Argentínában az áram 127 V és a feszültség 60 Hz. Csatlakozókról bővebb információt ezen a linken találtok: http://www.iec.ch/worldplugs/map.htm

Időjárás:

A Ráktérítő ténylegesen kettéosztja az országot egy mérsékelt és egy trópusi éghajlatú övre. A Ráktérítőtől északra a téli hónapokban érezhetően hidegebb van, délre a hőmérséklet egész évben állandó, csak a tengerszint feletti magassággal változik. A Ráktérítőtől délre fekvő, 1000 méternél alacsonyabb területeken így a Yucatan-félszigeten is az évi középhőmérséklet 24 és 28 °C közötti. Egész évben magas a hőmérséklet és csak 5 °C a téli és nyári középhőmérséklet különbsége. Az esős évszak és egyben a hurrikán szezon júniustól október végéig tart a karibi térségben, ami persze nem jelenti azt hogy mindenképp belefutunk egy hurrikánba csak esélyesebb. Északabbra az alacsonyan fekvő területeken a nyár ugyan a párás, meleg, de az évi középhőmérséklet alacsonyabb (20-24 °C), mert télen hűvösebb van. A december és a február közötti időszak a leghűvösebb, ilyenkor az északi szél az ország északi részét sokszor csípőssé teszi és a hőmérséklet bizony fagypont alá is csökkenhet. A Mexikói-völgyben fekvő nagyvárosok (így a főváros is), tengerszint feletti magassága meghaladja a 2000 métert. Éghajlatuk egész évben mérsékelt (az éves középhőmérséklet 16-18 °C), éjjel egész évben lehűl a levegő. Mexikó nagy részén, különösen északon, száraz az éghajlat, szórványos a csapadék. A Nyugati- és Keleti-Sierra Madre hegyláncai között északon zonális sivatagi és száraz szavannai övek alakultak ki. Az országban dél ill. délkelet felé haladva a csapadékmennyiség növekszik, a trópusi alföldeken meghaladja az évi 2000 mm-t. A hegységekben valamivel enyhébb a hőmérséklet, az esőerdőben párás, a tengerparton pedig párás, fülledt a levegő.

Szállások:

Mint minden úton itt is az a koncepció, hogy a szállások se kényelmetlen hostelszobák, tucatszállások vagy függőágyak, se pedig a világon mindenhol egyforma nagy luxus szállodaláncok tucatszobái legyenek. A cél közelhozni a természetet és a helyieket, úgy, hogy közbe ne kelljen szenvedni. Erre nehéz megtalálni az egészséges középutat, de sikerült. Kis boutique hotelek, koloniális épületekben kialakított hotelek, panziók, néhol medencével adják a szállásainkat. A cancuni hosszabbítás all-inclusive hotelekbe is igényelhető. További képek a Galéria menüpont alatt találhatóak.

Emberek, biztonság:

A latinok alapjában véve kedvesek és segítőkészek, de sok helyen igen szegények, az indián falvakban pedig elég erős az öntudat. Mexikóban főleg a "banda" nevű zenei irányzat hódít, talán valami sváb sramlihoz lehetne hasonlítani;) na és persze a nagy klasszikusok mint Vicente Fernandez lassú számai a régmúltból. Mexikóban hatalmas problémát okoz a drogkartellek ügyködése, emiatt az utóbbi kevesebb, mint 1 évtized alatt 30 000 ember halt meg. Szerencsére ezen tevékenységek a mexikói-USA határon zajlanak mi ettől több ezer kilométerre leszünk, így nem érint. Ettől függetlenül javasolt a csoportos éjjeli közlekedés, és az, hogy ne térjünk nagyon ki a turisták által látogatott negyedekből. Különösebb aggódnivalónk nem lesz, eddig sosem volt probléma, de ha valahol mégis a pénzünket akarják valamit adjunk oda, ne kezdjünk heves világmegváltó magyarázásba vagy karate tudásunk villogtatásába. Az minden latin-amerikai országban alapszabály, hogy nyilvános helyen ne villantsuk fel a nagy pénzünket és ne hagyjuk őrizetlenül sehol az értékeinket. Ezeket este ha elmegyünk, főleg, ha egyedül, hagyjuk a szálloda recepcióján vagy a szoba széfjében. Ha pedig már megesett hogy kiszemeltek és ki akarnak rabolni, semmiképp ne próbáljuk ki gyerekkori harcművészet óráink anyagát, inkább adjunk oda egy kevés pénzt, általában ettől rögtön otthagynak. Egyébként pedig legjobb ha beszerzünk egy hasitasit, azaz a nadrágon beül hordható vízhatlan őv szerű pénztárcát, és az mindig nálunk van. Pénztárcánkban pedig csak egy kisebb összeget tartunk, amit ha kirabolnak minden gond nélkül odaadunk.

Étel, ital:

Azt mindenki tudja hogy Mexikóban készül a tequila (Jalisco tartomány Tequila faluja a legismertebb ezen tequila készítő központok közül) és hogy innen származik a taco és a fajitas is. A taco főleg kukoricalisztből készült lepényt (tortilla) töltenek meg ilyen-olyan hússal amihez az itteni gyroshoz hasonlóan salátát és szószokat kérhetünk, a bátrabbak kipróbálhatják a világ egyik legerősebb paprikáiból készült jalapeno vagy habanero szószokat is (egyszer csíp... kétszer csíp...). Sok helyen kapható a torta ami nem a nálunk megszokott édes süteményt jelenti hanem gyakorlatilag egy nagy grillezett szendvicset, amit Guadalajarában még forró szósszal is leöntenek (torta ahogada). Ismert még a burrito ami a tortillánál nagyobb és búzalisztből készült lepény ugyancsak megtöltve. Nagyon szeretik a babszószt, szinte mindenhez eszik. Sokszor találkozunk utcai taco árusokkal, ne féljünk tőlük, próbáljuk ki! Tequilákból nem lesz hiány és végre nem csak az itthon kapható fura nevű ismeretlen eredetű tequilákat kell innunk!!! Vizet jó ha mindenhol viszünk magunkkal, mert többnyire nem alkalmas a csapvíz emberi fogyasztásra.

Árakról:

2017 januári árfolyamok alapján (naprakészebb infók: http://www.xe.com)

 

1 USD = 20,5 mexikói peso (MXN), 1 Ft = kb. 14,6 Ft

 

Egy tál étel        50-120 peso

Reggeli               35-60 peso

Taco/db                 3-5 peso

Torta (szendvics) 30-45 peso

0.5 l Coca Cola         15 peso

0.5 l víz                   10 peso

1 üveg tequila          90 pesotól (egy jobb tequila 350 peso felett van)

1 kis üveg sör          40 peso (bárban)

 

A főváros nem túl drága mivel iszonyú sok választási lehetőség van vásárlásra és étkezésre is. A felkapottabb túristásabb helyek főleg a karibi tengerpartok sokkal drágábbak, de még ez sem nagyon vészes.

 

Hitelkártyával a nagyobb városokban és szupermarketekben szinte mindenhol tudunk fizetni, de az eldugottabb chiapasi részeken lehet evvel probléma, ide készpénzt vigyünk. Bankjegykiadó automaták minden nagy városban vannak de csak helyi pénzt tudunk kivenni belőle.