Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa, nagyobb, mint Európa, de "csak" 205 823 665 ember lakja (2016). Délen Uruguay-jal, délnyugaton Argentínával, Paraguay-jal és Bolíviával, nyugaton Peruval és Kolumbiával, északon Venezuelával, Guyanával, Suriname-mal és Francia Guyanával határos (vagyis kettő kivételével az összes dél-amerikai állammal), és mintegy 7 ezer kilométeres tengerparttal rendelkezik. Fővárosa 1960-tól az újonnan épített Brasília (Brazíliaváros).2000-ben a brazil népesség elérte az 169 544 433 főt. Ezzel Brazília a világ 5. legmagasabb népesség számmal rendelkező országa lett (forrás: IBGE 2000) Kína, India, USA és Indonézia után. A brazil népesség 60%-a 29 évnél fiatalabb.

Először 1500-ban Pedro Alvarez Cabral portugál hajós fedezte fel Brazíliát, amikor egy Indiába tartó flotta az Atlanti-óceán déli részén váratlanul szárazföldre bukkant. Az ország nevét egy fafajtáról kapta. Portugália rövidesen bejelentette igényét a területre, amely az 1530-as évektől gyarmatává vált. A terület kiaknázása fakitermeléssel kezdődött, majd az 1580-as évek táján nagy cukornádültetvények létesültek. Megindult a rabszolgavadászat, és az ültetvényeken főleg Nyugat-Afrikából behurcolt fekete rabszolgákat dolgoztattak. A cukornád mellett a kávé termesztése is megindult. Az ország belső részének gyarmatosítása csak azután kezdődött meg, hogy arany- és gyémántlelőhelyeket tártak fel a Mato Grosso hegységben. Miután Napóleon 1808-ban megszállta Portugáliát, I. Mária királynő és kormánya Rio de Janeiróba tette át a székhelyét. Az udvar központja az 1763-ban alapított Rio de Janeiro lett, megnyitották a kikötőket Anglia és egyéb katolikus európai országok előtt. 1816-ban Brazília francia művészeket fogadott be, akik jelentős szerepet töltöttek be Rió építészetében. Csak fia, VI. János tért vissza Európába 1821-ben, ám az ő fia, Péter Brazíliában maradt, ahol egy évvel később kikiáltotta az ország függetlenségét ő pedig I. Péter néven császár lett. 1831-ben lemondásra kényszerült és ötéves fia, II. Péter lett az utódja. Brazília csak 1888-ban számolta fel végleg a rabszolgaságot. Egy évvel később egy katonai puccs megdöntötte II. Péter hatalmát és kikiáltották a köztársaságot. A 19. század végén és a 20. század elején Brazília legfontosabb exportcikkei a kávé és a nyersgumi voltak, az ültetvényesek dominálták a gazdasági életet is. 1930-ban katonai junta vette át a hatalmat, majd 1945-ben demokratikus választásokat tartottak. Az 1950-es és 60-as években a brazil gazdaság gyorsan növekedett, ekkor tették át a fővárost Rio de Janeiróból Brasíliába. 1964-ben egy politikai válságot követően újra jobboldali katonai diktatúra következett egészen az 1984-es demokratikus elnökválasztásig. A 90-es évek neoliberális gazdaságpolitikája gazdasági növekedést hozott, de fokozta a társadalmi egyenlőtlenséget. A szociális változás programjával kampányoló, szakszervezeti kapcsolatokkal rendelkező Lula győzelme megrengette a brazil gazdaságot, esett a reál árfolyama és csökkent a befektetési hajlandóság. Beiktatása után azonban az elnök nagyrészt megtartotta elődje szigorú pénzügypolitikáját és arra figyelmeztetett, hogy a szociális reform eredményeire éveket kell még várni. A pánikhangulat elmúlt és a nemzeti valuta árfolyama is visszaállt korábbi értékére. Lula négy év alatt majdnem kétszeresére (200 reálról 350-re) emelte a minimálbért, drasztikusan csökkentette a köztisztviselők nyugdíjazási juttatásait és megindította Fome Zero (nulla éhezés) programját, amelynek célja az volt, hogy minden brazil tudjon naponta háromszor enni. Bár 2005-ben korrupciós botrányok miatt több minisztere is lemondott, Lulának sikerült megőriznie népszerűségét és 2006-ban újraválasztották. A 2010-es elnökválasztáson a két terminust kitöltő elnök már nem indulhatott, de pártja jelöltje, Dilma Rousseff megnyerte a voksolást és Brazília első női elnöke lett. Rousseff-et 2016-ban a szenátus felfüggesztette hivatalából, utódja Michel Temer. Egy 2014-ben indult nagy szabású vizsgálat az "Operation Car Wash" a világ egyik legnagyobb korrupciós vizsgálatát indította meg. A Petrobras olajtársaság után a fő célpont az Odebrecht építési konzorcium volt, aki legalább 11 latin-amerikai országban Panamától Peruig, szerzett meg hatalmas állami beruházásokat kenőpénz fejében. Emiatt került több brazil államfő is börtönbe többek között Lula és Temer, de Peruban is az utóbbi évek szinte mindegyik elnőke részese volt a korrupciónak, közülük is többen börtönben vannak, van aki pedig öngyilkos lett, mielőtt a vizsgálatok elkezdődhettek volna. Jelenleg Brazíliát a német és olasz gyökerekkel is rendelkező megosztó személyiségű, korábban katona (századosi rangig jutott) majd kongresszusi tag Jair Bolsonaro vezeti, akit 2019. január 1-én iktattak be.

Érdekes etnikai összetétele:

- európai eredetű 49,7% (olasz 15,72%, portugál 14,5%, spanyol 6,42%, német 5,51%, egyéb fehér 7,55%)

- fekete 6,9%

- ázsiai 0,5%

- indián 0,4%