Guatemala lakossága 16,34 millió fő (2015). A népesség 59,4%-a mesztic és európai, 40,5%-a indián (K'iche 9.1%, Kaqchikel 8.4%, Mam 7.9%, Q'eqchi 6.3%, other Mayan 8.6%, indigenous non-Mayan 0.2%), 0,1%-a egyéb (pl. fekete). az írástudatlanság 29,4%-os.

Területe 108 889 km2, Magyarországnál tehát kb. 16%-kal nagyobb.

Felszínének jelentős részét a Kordillerák magas, vulkánokkal tűzdelt hegyláncai uralják, amelyhez délen - szavannával fedett, keskeny – parti síkság, északon – trópusi őserdő borította táblás vidék kapcsolódik.

Guatemalában az emberi jelenlét legrégibb bizonyítékai i. e. 10 000-re mennek vissza. Az ország a hajdani Maja Birodalom központja volt. A maja klasszikus kor 250-től 950-ig tartott és virágzott a maja civilizáció (előtte preklasszikus kor i. e. 1000 – i. sz. 250 , utána posztklasszikus kor 950 – 1550). Ennek számtalan emléke van Guatemala szerte, legnagyobb koncentrációban Petén megyében, ahol Tikal  hatalmas piramisai is találhatóak. A maják legtöbb városukat elhagyták vagy az aszály okozta éhínségben elpusztultak. Vitatott, hogy pontosan mi okozta a klasszikus maják pusztulását, de a legelterjedtebb az aszály elmélete, amire bizonyítékot szolgáltattak a tavak medrének vizsgálata, pollenvizsgálatok és egyéb kézzelfogható bizonyítékok.

A spanyolok, miután megérkeztek az Újvilágba, számos expedíciót indítottak Guatemalába 1518-tól kezdve. A velük való érintkezés járványt váltott a bennszülött lakosság körében, ami megtizedelte őket. 1523-ban Mexikó felől törtek be ismét. Guatemala 1524-től mintegy 300 éven át a közép-amerikai spanyol gyarmatok egyfajta közigazgatási központja volt, első spanyol települését, amely a Guatemala nevet viselte Pedro de Alvarado alapította 1527-ben az Agua és Fuego-vulkán között, a Guacalate folyó völgyében. 1541-ben a várost földrengés és iszapár pusztította el. Az új főváros ettől a helytől néhány km-el északabbra 1543 és 1773 között épült föl. 1773-ban azonban egy hatalmas erősségű földrengéssorozat csaknem a földel tette egyenlővé. A romba dőlt város Antiqua Guatemala falai közé többé sohasem tért vissza az élet. Történelmi emlékhely, idegenforgalmi nevezetesség lett belőle. A mai Guatemala város építését 1776-ban III. Károly spanyol király kezdeményezte. Az új város az előző fővárostól és a veszélyes Agua-vulkántól 50 km-re keletre épült fel.

Az ország függetlenségét 1821. szeptember 15-én kiáltották ki. Utána szövetségre lépett a többi közép-amerikai országgal, és 1823-ban megalapították a Közép-amerikai Egyesült Tartományokat. Ennek szétesése után lett független köztársaság 1839-ben. Az országot hosszú időn keresztül katonák kormányozták, gyakoriak voltak a katonai puccsok. Első civil kormánya, 36 évi polgárháborút és néhány katonai kormányt követően, 1986-ban alakult meg. A szemben álló felek csak 1996-ban kötöttek békét és a polgárháborúnak 150 000 halálos áldozata volt.