PANAMA-COSTA RICA-NICARAGUA 14 NAP

Érkezés Panamavárosba valamelyik nemzetközi légitársasággal. Akik a Guna Yala előprogramot választották ezen a napon érkeznek vissza Panamavárosba. A várost 1519. augusztus 15-én alapította Pedro Arias de Ávila. A város a Peruba (-ból) irányuló kereskedelem egy tranzitállomása lett. 1671-ben Henry Morgan 1400 emberrel megtámadta és kifosztotta a várost, mely ezután egy tűzvészben teljesen elpusztult. A várost 1673-ban építették újjá az eredeti várostól 5 mérföldre délnyugatra. A 19. század közepén vasutat építettek Panamában, mely fellendítette a gazdaságot. A második világháború idején az amerikai hadsereg korlátozásokat vezetett be a Csatorna-övezetben, ami összetűzéseket eredményezett a helyi lakosok és az amerikaiak között. 1989-ben a város az Egyesült Államok által Panama ellen indított hadművelet központja volt. Szállás Panamaváros.

Reggel busszal a Panama csatornához indulunk, ahol a belépőnkben benne lesz a múzeum, egy video és a kilátóteraszok megtekintése. Ez egy mesterséges csatorna, amely a Csendes- és Atlanti-óceánt köti össze. Hossza 77 km. 1876-ban a Szuezi-csatorna sikeres megépítésétől önbizalomtól ittas franciák nemzetközi társaságot hoztak létre a csatornatervek kidolgozására és kivitelezésére. Két évvel később meggyőzték a kolumbiai kormányt, hogy engedélyezze a földszoros átvágását, de a franciák nem vették figyelembe az egyiptomi sivatag és a Panama-földhíd eltérő földrajzi viszonyait. Szuezben sivatagi homokba kellett árkot ásni, míg Panamában a csatornát a hegyek kőzetanyagába kellett belevésni. A tengeri csatorna vízmélységét 9 méterben, szélességét 22 méterben határozták meg. A csatornát a világóceán szintjéig szerették volna a kőzetbe vágni, ehhez 120 000 000 m³ földet és kőzetanyagot akartak megmozgatni. A munkálatok 40%-os készültségi állapotban voltak, amikor a francia csatornatársaság csődöt jelentett. Az eredetileg tervezett 120 millió dollár helyett a számla már ekkor 235 millió dollárra rúgott. Ismét a franciák, hogy jól jöjjenek ki a dologból, megalapították az Új Panama-csatorna Társaságot és 1894-ben újraindultak a munkálatok. Eközben az Egyesült Államok jelezte: saját csatornát kíván építeni Nicaragua területén keresztül. A francia csatornatársaság e hírre megrendült, hiszen az amerikai létesítmény ellehetetlenítette volna a panamai beruházást. A francia építőknek mindössze két választása maradt: vagy veszni hagyják addigi munkájukat és eladják a megkezdett beruházást, vagy pedig felépítik és befektetésük csak nagyon hosszú idő múlva térül meg. A társaság az eladás mellett döntött. Végül a csatorna az Egyesült Államok felügyelete mellett 1914-re készült el és csak 1999-ben lett újra Panama része. Becslések szerint építése során 27 500 ember vesztette életét. Az útóbbi években kiszélesítették a Panama-csatornát és 2016. június 26-án átadták az új zsilipcsatornát, amely az eddigieknél nagyobb hajók áthaladását teszi lehetővé. A beruházás 5,25 milliárd dollárba került. Miután mindent szemügyre vettünk, visszaindulunk a szállásunkra, majd este sétára indulunk a tengerparti sétányról az óvárosig, hogy láthassuk a hatalmas kontrasztot a koloniális óváros és a Miami jellegű új városrész között. Szállás Panamavárosban lesz.

Reggeli géppel Panama nyugati szegletébe repülünk, hogy egy 6-7 órás buszozást megússzunk, majd átlépünk Costa Ricába, ahol egy folyóparti kisvárosig buszozunk. Ez összesen kb. 3 óra. Innen hajókra szállunk, és mangróveerdők között jutunk ki 45 perc alatt a csendes óceáni partszakaszra, a Drake öbölbe ahol a szállásunk is lesz a következő két éjszakára. A hiedelem szerint Sir Francis Drake (akiről nevét is kapta a hely) angol kalóz járt erre és több kincsét is itt rejtette el. Az öböl egzotikusságát az adja, hogy a tömegturizmustól teljesen elvágva, a nedves évszakban csak repülővel vagy hajóval közelíthető meg. A száraz évszakban járható utat is csak nemrég építették ki.

Az Osa félsziget legnagyobb látványossága a Corcovado Nemzeti Park, mely a sziget 1/3-át foglalja el. Ez az ország legnagyobb és legérintetlenebb parkjainak egyike, ahol számtalan kihalás előtt áló állatfaj található meg, és amelynek védelmére a kormáy komoly programot dolgozott ki. Szállásunk ezen a védett területen van és innen indulunk erdei/tengerparti sétánkra. Ha szerencsénk van a közeli önkéntesek épp teknősöket keltetnek, így elcsípjük a novemberi vízbeocsájtásukat. Szállás Drake öböl.

Reggeli után elbúcsuzunk a földi paradicsomtól, visszahajózunk és egy másikba megyünk busszal:) Quepos a Manuel Antonio Nemzeti Parktól nem messze található város, ahol egy medencés szállásunk lesz. Szállás Quepos.

Helyi busszal vagy gyalog az 5 km-re található Manuel Antonio Nemzeti Parkhoz megyünk. Ez az ország legkisebb (16,24 km2) de a Poás vulkán után a leglátogatottabb Nemzeti Parkja. 108 emlős és 184 madárfajnak ad otthont. A Forbes magazine 2011-ben a világ 12 legszebb parkja közé választotta. Jó idő esetén számtalan majmot, madarakat, kígyókat, iguánákat, tapírt és lajhárt is láthatunk sétánk során, de még fürdeni is lesz időnk a kellemes tengerben. Szállás Quepos.

Az öbölböl délután visszahajózunk, majd busszal 5 óra alatt San Joséba a fővárosba utazunk. San José trópusi övezetben fekszik, éghajlata azonban kifejezetten kellemes, tavaszias, amit 1170 méteres tengerszint feletti magasságának köszönhet. Az érdektelen belvárostól távolabb kellemes környezetben fogunk megszállni.

Reggel indulunk tovább először 1.5 óra alatt a közeli Poás vulkánt meglátogatni, ami egy aktív vulkán, 1828 óta 40-szer tört ki. A csúcshoz közel két vízzel telt krátert is található, de a 2018-as aktivitás miatt csak a fő kráter volt látogatható. Az északi 2 300 méter magasan fekszik, krátertava majd 1.7 km széles és mintegy 300 méter mély. A várostól északra a Középső-Kordillera vulkánjai, a 2704 méter magasságú Poás, a 2906 m magas Barba és a 3432 méter magasságú Irazú ma is aktívak. Ezután továbbindulunk az Arenal vulkán lábánál található La Fortuna (a Szerencse) városába (3 óra), de útbaejtjük a gyönyörű La Paz Waterfall Gardent. Ez egy opcionális belépővel látogatható gyönyörű, vízesésekkel tűzdelt park, amely számtalan őshonos állat és növényfajt mutat be a saját élőhelyén. Késő délután érkezünk a szállásunkra, ami az Arenal vulkánra néz. Szállásunk La Fortunaban lesz.

Egész napunk szabad lesz. A szállodának több kisebb medencéje is van, van köztük termálvizes is. Akik nem pihenni szeretnének autóval 15 percre található a 70 méter magas La Fortuna vízeséshez vezető ösvény, nem messze onnan a nehéz trekking az El Chato vulkán tavához. Másik irányban 15 perc autó az Arenal Vulkán Nemzeti Park hosszabb rövidebb túraútvonalakkal. Továbbá itt is üzemel canopy pálya, felvonó és a fák lombkoronájának magasságában futó függőhíd rendszer. A környéken számtalan az Arenal vulkán alatti láva által melegített hőforrás van, aminek vizére termálfürdő komplexumok épültek, közvetlenül az esőerdőben, némelyikük igazán luxus kivitelben. Legismertebb a 25 medencés Baldi és az 5 medecnés Tabacón. Akinek kedve van, ezeket is kipróbálhatja. Szállásunk La Fortunaban lesz.

Reggel, hogy az 1440 méteres tengerszint feletti magasságba épült Monteverdébe jussunk, a legrövidebb utat választjuk. Ahelyett, hogy betonúton körbeautóznánk a tavat és Tilaran falu felől érkeznénk Santa Elenaba (Monteverde) lekocsikázunk a tóig, ott hajóra szállunk, átszeljük a tavat, majd ismét kocsiba szállunk, ami Santa Elenáig, a szállásunkig visz. Ez egy kb. 3 órás program reggel 9 és dél között. A hely hihetetlen gazdag élővilágát (100 emlősfaj, 400 madárfaj, több ezer rovar és 2500 növényfaj, melyből 420 orchideaféle) a tenger felől, eső és nedves felhő formájában érkező csapadék táplálja. Itt a délutánra 2 túraopció közül választhatunk. Kirándulás a Monteverde Esőerdőbe (Reserva Bosque Nuboso Monteverde) vagy a Santa Elena Esőerdőbe (helyi iskola tartja karban a belépő az ő javukra szolgál). Akiknek előző nap kimaradt a lombkorona szinten sétálás, vagy a felvonó, egyiket itt még délután kipróbálhatja, de mindközül a legizgalmasabb kétségtelenül a legélvezetesebb az adrenalint felpörgető canopy túra azaz a hosszabb rövidebb kötélpályákon hevederben ülve csúszás. Ennek a Mekkája ez a hely jó pár kisebb nagyobb cégnek van pályája itt. A leghíresebbek több száz méter magasan siklanak a völgy fölött és közel 2 kilóméter hosszú a leghosszabb pályájuk. A bátrabbak kipróbálhatják a Superman pályákat is, ahol nem ülve, hanem hason fekve "repülhetnek" végig a pályán. Szállás Monteverde.

Egy busz visz a határig, ahol a szükséges papírmunka elvégzése után egy másik buszra kell átszállnunk. A nicaraguai oldalon San Jorge kikötőjéig visznek minket, ahonnan egy komppal kb. 1 óra alatt Ometepe szigetének Moyogalpa falujába érkezünk. A kikötőtől egy taxi visz majd a szállásig (kb. 30 perc), ahonnan ezen a napon már csak a naplemente élvezetére és egy kiadós vacsorára lesz időnk. Szállásunk Ometepe szigetén a tóparton lesz.

Az Ometepe sziget a Nicaragua tavon (másnéven Cocibolca-tó) található és két vulkán (Maderas 1394 m és Concepcion 1610 m) összenövéséből keletkezett. Neve nahuatl indián nyelven “két hegy”-et jelent. Ez a világ legnagyobb tavon levő szigete, 276 négyzetkilóméteres területű, hossza 31 km, szélessége pedig 5 és 10 km között váltakozik, továbbá ez az egyetlen édesvízi tó, amelyben cápák élnek. Az szigeten talált első sziklarajzokat Kr. e 300-ra datálják, de egyes tudósok szerint már Kr.e. 2000-500 tájékán is éltek itt emberek. Első bizonyított lakói a mexikói nahua indiánok voltak. Később a hódítók, főleg kalózok fosztogatták a szigetet. Két fő faluja Altagracia (kb. 4080 lakos) és Moyogalpa (kb. 2900 lakos). Egész napunk lesz a szigeten. Délelőtt Altagracia városába visz egy busz, ahol a turistáktól távoli Nicaragua hétköznapjait láthatjuk, valamint kolombusz előtti időkből származó indián bazaltfaragásokat jaguár és sas maszkkal. Akinek kedve tartja még bemehet a kis helyi múzeumba, ahol a sziget történelméből találhatóak kerámia tárgyak és faragások. Innen ebédelni megyünk a két sziget összenövéséből keletkezett vékony földnyelvre, ahol az étterem teraszáról a hatalmas tó inkább egy tengerre hasonlít. Visszaértve a szállásra kis pihenő után a Charco Verde laguna meglátogatására indulunk, ami egy kis lepkefarmmal és teknősteleppel kezdődik, majd a laguna körüli séta során vizimadarakkal és majmokkal találkozhatunk, és megtudhatjuk az itt élt mágus, Chico Largo legendáját. Erre a napra akik nem akarnak velünk tartani betehető a keményeknek az aktív Concepcion vulkán megmászása, ami 7-10 órát igényel, de a tetejéről 360 fokos panoráma nyílik a Csendes és az Atlanti óceán felé is, vagy a Maderas vulkán megmászása ami kb. 8 órát igényel (4,5 km egy irányban), sáros sziklás úton. Ezen vulkán tetején egy csendes krátertó található, melyben fürdeni is lehet. Este szállásunk ismét Ometepen lesz.

Taxival a kikötőbe indulnk ahonnan visszahajózunk a szárazföldre. Itt egy kis busz vár és az 1524-ben alapíttott Granada koloniális városába visz. A város a Nicaragua-tó partjára épült (amely tavon az Ometepe sziget is van), ez a világ 20. legnagyobb tava. 110 ezer lakosával Nicaragua negyedik legnépesebb városa. Történelmileg sok a hasolóság közte és a guatemalai Antigua Guatemala között. A város viharos története alatt sok kalóz fosztogatta, a szomszédos Leonnal pedig komoly harcok folytak Nicaragua fővárosi címének megszerzéséért (amely végül Managua lett). Főbb látnivalóit egy laza sétával bejárjuk, ami a 6 nagyobb templom, a tó, és az 1748-ban épült La Polvora erőd. Szállás Granadában.

Busz jön értünk és kirándulásra visz a fővárostól 20 kilóméterre található Masaya vulkánhoz. Ez a világ azon kevés vulkánja közé tartozik, amelynek egészen a kráteréig autóút vezet. Legutóbbi kisebb kitörése 2003-ban volt, de nagyon aktív, a lávát mi is láthatjuk kráterében. Következő állomásunk Masaya város hatalmas kézműves piaca lesz. Ez az utolsó napunk Nicaraguában és egyben a túra utolsó napja is. Itt minden jót be tudunk vásárolni, és nem hagyhatjuk ki a világ egyik legjobb rumjaként ismert Flor de Caña helyi itókát sem. Transzfer a repülőtérre és hazautazás.