NAGYKÖRÚT CHILE ÉS ARGENTÍNA BORVIDÉKEIN 12 NAP ALATT

Az esti órákban érkezünk Chile fővárosába Santiago de Chilébe. Lakosainak száma a 2012. évi népszámlálás szerint 6,25 millió fő, ami az ország lakosságának csaknem 40%-a. Bár az ország fővárosa Santiago, a Chilei Nemzeti Kongresszus a közeli Valparaísóban ülésezik (Santiagótól kb. 100 km-re északnyugatra, a Csendes-óceán partján). Santiago az ország középső részén fekvő völgyben fekszik. A várost a Mapocho folyó szeli át. Éghajlata enyhe mediterrán, a nyarak viszonylag szárazak, a telek csapadékosabbak. A legmagasabb hőmérséklet nyáron eléri a 35 °C-ot, míg télen nulla és 15 °C között váltakozik. Egy csendes negyedben lesz a szállásunk.

Reggeli után a belváros bejárására indulunk. A városnézés során meglátogatjuk Az üzleti negyedet és a belvárosi sétálóutcákat, a korábbi pénzverdéből elnöki rezidenciává vált Moneda Palotát, a Főteret a Katedrálist, a központi piacot, a Mapocho folyót kísérő parkokat. Ezután az AlmaViva borászatot látogatjuk meg, mely 1997-ben a francia Philippine de Rotschild és a chilei Concha y Toro borászat által aláírt együttműködés eredményeképpen megszületett francia-chilei borászat. Este akinek kedve van ellátogathat latinamerika legmagasabb tornyában a Costanera Centerben helyt kapott kilátóhoz. Szállás Santiago de Chile.

Elhagyjuk Santiagot és a Colchagua völgybe indulunk délre, a chilei bortermelés egyik helyi központjába. Mai látogatásunk a VIK borászatba lesz, mely a világ legjobb borászatai közül 2019-ben a 14 helyet kapta meg, de 2020-ban feljött a 10. helyre, egyik boruk, a 2015-ös Milla Cala Millahue Red pedig felkerült a Wine Enthusiast top 100 közé 92 pontos értékeléssel. Szállásunk a közeli Santa Cruz vásorában lesz.

A völgy további két kiemelkedő borászatát látogatjuk meg ezen a napon. A Montest 1988-ban alapította 4 üzlettárs, első boruk a Montes Alpha Cabernet Sauvignon volt. A világ legjobb borászatai közül 2019-ben a 6. helyet kapta meg, 2020-ra viszont előtört két helyet és jelenleg az előkelő 4. helyet foglalja el. A Clos Apalta-t, a francia pár Alexandra Mariner Lapostolle és Cyril de Bournet alapított 1995-ben, jelenleg is a család 7. generációja vezeti a borászatot Michel Rolland híres borász felügyeletével. Számos 90 feletti boruk van és a borászatuk 2019-ben a világ 6. legjobb helyezését szerezte meg. Szállásunk Santa Cruzban lesz.

Megindulunk északnyugat felé az óceánpartra, és útba ejtünk a Casablanca völgy két fontos borászatát. Az egyik az Emiliana Chile vezető organikus borászata, ahol csirkéket tartanak kártevő irtásra, alpakák és lovak élnek a borászatban, a biodiverzitás elősegítésére. Biológiai folyosókat alakítottak ki őshonos fákból és egyéb növényekből, a szőlősorok között pedig fő és virág nő. Az egész feldolgozás során nagy erőket koncentrálnak az energiahatékonyságra, a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére és az optimális hulladékgazdálkodásra, a csomagolás pedig teljesen környezetbarát. Az ebédet egy közeli borászat, az Indomita panorámás éttermében költjük el, majd folytatjuk utunkat a Bodegas RE pincészetbe, melyet 2019-ben és 2020-ban is stabilan a 32. helyet nyerte el a világ legjobb borászatai közül.

Valparaíso Chile legnagyobb kikötő- és kereskedővárosa Santiagótól alig másfél óra a tengerparton fekszik, a helyiek Valpo-nak becézi és az UNESCO világörökség része. Pedro de Valdivia már 1544-ben megtette Santiago de Chile kikötőjének, de még 1820-ban sem volt 6000-nél több lakosa. Csak akkor virágzott fel, amikor kikötőjét az idegen hajóknak is megnyitották. Bár nem egy szép város, látványa mégis különleges. Hegyre felkúszó utcákat és színes ilyen-olyan házakat látni mindenfele, és rengeteg graffitit. A hegyekre fel lehet jutni az eredeti fa felvonók közül a még működőkkel is, ezt ha lehet mi is kipróbáljuk. Innen észak-nyugatra vesszük az irányt az Aconcagua vidékére közel az argentin határhoz hogy utunk során az utolsó, de talán legfontosabb és legismertebb chieli borászatot, az Erraruizt meglátogassuk. A Viña Errazurizt közel 150 éve alapította Don Maximiano Errazuriz. Ő ismerte fel először, hogy a rövid, esős tél és a száraz nyár a Csendes óceáni Humbold áramlat hűsítő hatásával ideális hellyé teszik a chilei Aconcagua és Casablanca völgyeit a szőlőtermesztésre. 2004-ben került fel igazán a nemzetközi bortérképre, mikor Berlinben rendeztek egy vakkóstolót, amely során klasszikus francia és olasz borok versengtek a legjobb újvilági borokkal. Az eredmény felülmúlt minden várakozást, a chilei borok jobbnak bizonyultak olyan híres pincészetek borainál, mint a Chateau Lafite vagy a Chateau Latour. 2008-ban, addig egyedüliként egyszerre két országban is (Egyesült Királyság, Chile) elnyerte az Év Pincészete díjat a Decanter által szervezett megmérettetésen. Ugyanebben az évben a Legjobb Chilei Termelő díjat is elnyerték a londoni székhelyű IWSC (International Wine and Spirit) ítélésében. 2019-ben a World´s Best Vineyards TOP 50-ből a 17. helyet szerezte meg, de természetesen maguk a borok is rendre érmeket és díjakat érdemelnek ki a hazai és nemzetközi versenyeken. Szállásunk Los Andes közelében lesz.

Ez lesz az egyetlen nap, amikor nem nézünk meg egyetlen borászatot sem, de ennek oka van. Nem tehetjük meg ezt az túrát anélkül, hogy ne szánjunk egy kis időt e két ország gyönyörű természetének. Kis pihenőképp a két ország közötti váltás közben ezen a napon gyönyörű természeti látnivalókat fogunk érinteni. Kora reggel indulunk az Andokon át a chilei-argentin határhoz, ahol a határátlépés után az ú.n. Inka hídhoz megyünk. Noha nem az inkák építették, hiszen ez egy a folyók hordalékának anyagából lerakódott természetesen kialakult boltív, az biztos, hogy az egykori Inka Birodalom számtalan ösvényének az egyikén van, sőt a legenda szerint az egyik inka uralkodó is meglátogatta a környéken található termálfürdők egyikét, hogy furcsa paralízissel járó betegségét kigyógyítsa. Mikor a helyszínre érkezett, harcosai egymásba fonódva egy emberi hidat alkottak, ami mire az uralkodó visszatért a fürdőzésből egy kőhíddá alakult. De rajtuk kívül a XIX. században számos író köztük Darwin és Schiller is járt itt és megemlítik műveikben. Innen a kontinens legmagasabb hegyének a 6962 méter magas Aconcagua csúcsnak a kilátójához indulunk, ezután pedig a Potrerillos tavat nézzük meg, ahonnan nem messze a Cacheuta thermálfürdőben pihenjük ki az út fáradalmait. Innen pedig már egy köpésre vagyunk Mendozától, szállásunk is itt lesz.

Hogy az előző napi hosszú utat kipihenjük ezen a napon két közeli, Mendozában található borászatot látogatunk meg. A Mendel egy 1928-ban alapított borászat, melyet 2002-ben a Sielecki család   vásárolt meg és a híres borkészítő Roberto de la Mota-val társultak, melynek során Mendoza egyik legelismertebb borászatát hozták létre. 2017-es Estate Grow malbec a Wine Enthusiast rangsorán az előkelő 13. helyet érte el. A másik  borászat (Carmelo Patti) különlegessége, maga a tulajdonos, akit Mendoza legelhivatottabb borászának is szoktak nevezni. Maga visz körbe saját kis "műhelyében", mely senkit ne tévesszen meg, hisz ránézésre egyszerű kis garázsvállalkozásnak tűnik, mégis világszerte ismert borok kerülnek ki innen. Feltehetőleg ennek a bájnak is köszönhetően kapta meg a The Guardiantól a világ 10. legjobb borászatának címét. A nap végén végre elfogyaszthatjuk az első argentin steakünket is. Szállás Mendoza.

Reggeli után el is indulunk első borászatunkhoz a Catena Zapata-hoz. A borászatot egy olasz bevándorló, Nicola Catena alapította majd adta tovább fiának Domingo Catenának, ő pedig szintén a fiának, Nicoás Catena Zapatana, aki a család többi tagjával a mai napig vezeti azt. Nemcsak a Financial Timesban írtak róluk pozitívan, de Eric de Rotschild (kinek borászatát már Chilében meglátogattuk) is nagyon elismerően nyilatkozott róla. 2019-ben a World´s Best Vineyards szerint az 5. legjobb egy évvel később pedig a 11. legjobb borászat volt a világon. A borászat épületét a maja piramisok formája ihlette. Ezt követően a Piattelli borászatba megyünk, mely a fenttarthatóságra törekszik és ez Argentína egyetlen gravitációs technikával működő borüzeme, ami nem csak rengeteg energiát megspórol, de a köztes termékek is sokkal inkább sértetlenek maradnak. 2015-ös Trinita Grande Reserve Red egyébként a Wine Enthusiast magazin top listáján is megtalálható Mendoza környéki borászatai pedig USDA által hitelesített organikus borászatok. Ezután ismét Mendozába megyünk, ahol a szállásunk is lesz.

Utolsó napunk a borászatok világában és nem véletlen erre a napra hagytuk a "nagyágyút", de első utunk a Domaine Bousquet borászatba vezet. Az alapító Jean Bousquet harmadik generációs francia borászcsaládból származik, és 1990-ben egy argentin vakáció során szeretett bele az akkor még borászatokat alig látó területbe. Szépen kinőtték magukat, hisz jelenleg Argentina legtöbbet exportáló 20 borászata között vannak, az évi 4 millió literes termelés 95%-át ugyanis több, mint 50 országba exportálják. 2018-as Reserve Organic Cabernet-je a Wine Enthusiast top 100-ban is szerepel. Ezután következik az utolsó borászat, a Zuccardi, mely évről évre nyeri el a világ legjobb borászatának címét. A Zuccardi család a 19. század vége óta él Mendozában. Az aktuális igazgató apja Don Alberto először nem is borászkodni akart, hanem 1950-ben alapított cégén keresztül egy a száraz területek öntözésére kifejlesztett rendszert adott el a Mendoza környéki szőlő- és gyümölcsbirtokok számára. Hogy rendszere hatékonyságát bemutassa felvásárolt először egy 16 hektáros borászatot, majd 1973-ban a sikereken felbuzdulva egy másik sivatagos 1400 hektáros területet vásárolt, melynek több, mint 410 hektárján a mai napig folyik a termelés. 1985-től teljes egészében José Alberto Zuccardi, Don Alberto fia vette át a borászat irányítását. Jelenleg övék Argentína legnagyobb családi borászata és elmondásuk szerint minél több emberi erőt és minél kevesebb gépi erőt akarnak alkalmazni a termelésük során. Ennek köszönhetően 350 fős az állandó személyzetük ami kiegészül 200 idénymunkással a szüret idején. 2016-os Finca Piedra Infinita 100 pontot kapott a The Wine Advocate magazin szerint, de több más magazin is nagyon jó pontozással értékelte. Itt végzünk a térség borászatainak megismerésével, utolsó éjszakánkat pedig ismét Mendozában töltjük.

Egy reggeli járattal indulunk Buenos Airesbe, ahol a szállásunk elfoglalása után az olasz bevándorlók által alapított ikonikus színes épületekkel tarkított La Boca negyedbe megyünk. A sokszínűség abból fakad, hogy annak idején a helyiek nagy szegénységben éltek, viszont a kikötőben felújított hajókról megkapták a megmaradt festékeket, amivel aztán az éppen adott színre festették bádogépületeik egy-egy részét. Ma már ez történelem, amit ez a megmaradt kis terület az "El Caminito" mutat be. Innen pár sarokra található a híres Boca Juniors stadion is. Este egy ismert helyi "parrillában", azaz steakházban vacsorázunk, de lehetőség van befizetni egy tangó estre is. Szállás Buenos Airesben.

A belvárosi szállodánktól karnyújtásnyira van szinte minden látnivaló, ezért délelőtt gyalogos városnézésre indulunk, melynek keretében felkeressük Buenos Aires számtalan látnivalója közül az alábbiakat: az 1898 és 1906 között épült Kongresszus épülete (Palacio del Congresso), mely a maga 12 000 négyzetméteres területével a világ egyik legnagyobb hasonló jellegű épülete, robosztus 80 méter magas kupolája pedig közel 3 000 tonna súlyú, a Július 9 sugárút (Avenida 9 de Julio), amit közel száz méteres szélessége miatt a világ egyik legszélesebb útjának neveznek, rajta a város alapításának 400. évfordulójára emelt 70 méter magas Obeliszk, a Colon színház, amelyet a világ egyik legjobb akusztikájú színházaként tartanak számon, és amit nemrég teljesen felújítottak, Cafe Tortoni, ami Buenos Aires legrégebbi és legautentikusabb kávézója, a Plaza de Mayo a számtalan fontos épülettel: az első szabad argentin kormány tiszteletére épített Pirámide de Mayo, a koloniális kori városháza (Cabildo), a mai városháza, a Katedrális (melyben felszabadító San Martin generális maradványai nyugszanak), a kormányfő rezidenciája (Casa Rosada). A Plaza de Mayo érdekessége, hogy 1977 áprilisa óta itt vonulnak fel minden csütörtök délután a katonai diktatúra idején eltűnt férfiak édesanyjai, rokonai, őket hívják a Madres de Plaza de Mayo-nak. Következő állomásunk Puerto Madero, a régi dokk igényesen felújított része, kávézókkal, irodaépületekkel, majd egy kis szabadidő után elindulunk a reptérre, ahonnan hazautazunk.