Mi már többször utaztunk a Latinamerika.hu szervezésében, nem véletlenül. Olyan helyekre jutottunk el, amit kevés iroda kínál, és ezeket a komplex utakat magunk csak nehezen vagy sehogy nem tudtunk volna megszervezni. Bejártuk Dél-Amerika és Közép-Amerika legszebb tájait, és minden egyes út valami mást adott, valamiben különleges volt és más mint az előzőek. Korábban nem is gondoltuk volna, hogy , ez a kontinens ennyire változatos. Láttunk bálnákat pár méterre tőlünk, őserdei romvárosokat, latin szappanoperákat idéző metropoliszokat, együtt iszogattunk a helyiekkel a karibi tengerparton, vulkánokat, hegyeket és kanyonokat másztunk, és számtalan állatot láttunk az utak során. Mindezt úgy, hogy sosem éreztük magunkat egy hivatalos szervezett úton, mert a hangulat mindig egy jó házibuléhoz hasonlított!

Attila és Móni (itt is, ott is)

Peru, ahol bármi megtörténet. Itt épp egy 48 órás útlezárás végét várjuk. Még jó, hogy nem az elejére érkeztünk ;) Persze ha ez nem történt volna meg most eggyel kevesebb élményről tudnék mesélni az unokáimnak.

H. József, (Peru)

én nagyon szeretek fényképezni, és olyan utat kerestem, ahol nagyon sok a téma. Ezért választottam a Peru-Bolívia utat. Ami nagyon tetszett, hogy nem kellett rohanni buszba be és buszból kiugrálni, hanem mindig volt időnk megállni, fényképezni.

F. Tibor (La Paz felülről, Bolívia)

Nem csoda hogy így őrizték a pálinkát, megkóstolhattuk, nagyon fínom volt ;) Direkt egy olyan kisebb lepárlóba mentünk ahova nem viszik a turistákat, igy olyan élményekben volt részünk amiben egy átlagos túristának nincs ...na de arról már nincsenek képek ;)

I. Tibor (valahol Ica borvidékein;)

Azt hittem Viktor viccel, mikor azt mondta pár méterre leszünk a fortyogó lávától. Nem viccelt. Eddig ilyet csak természetfilmekben láttam, de most személyesen átélhettem.

S. Szabolcs (Pacaya vulkán, Guatemala)

Nem tudom, mit gondoltak a helyiek, mert csak egy fejem van, de legalább 100 kalapot akartak eladni. Az ötleten felbuzdulva kalapok gyártásába kezdtem, és ma már multimilliomos lettem belőle ;) Persze ebből semmi sem igaz, de az út ettől függetlenül nagyon jól sikerült

K. Imre (Puno, Titicaca-tó partja)

én feleségemmel és édesanyámmal mentem el a Peru útra. Kifejezetten olyan utat kerestünk, ami aktív, nem egy buszban kell ülnünk 2 héten keresztül, de mégsincsenek benne nehéz túrák vagy komoly mászások, mert azt édesanyám nem bírta volna. Itt mindenből kaptunk ízelítőt, igazi aktív pihenés volt!

Sz. László, O. Erika és a mama

(sivatagi buggyzás Huacachinánál)

Mi 4-esben vettünk részt az utazásban, és bár fiatalok vagyunk, nem bántuk meg, hogy szervezett úton vettünk részt. Az ára nagyon jó volt és egy két részt magunk csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudtunk volna megszervezni. Ezekbe az országokba elengedhetetlen a nyelv és helyismeret. A képen Yaxchilan romjai láthatóak az őserdő mélyén több óra busz és másfél óra motoros kenuzás után értük el.

Tünde, Guido, Mike, Nadja,

(Yaxchilan romok, Mexikó)

én ott voltam az első úton és azóta többször utaztunk együtt. Nekem a látnivalók jó összeállításán kívül fontos a jó hangulat, és ez Viktor útjain mindig megvolt. FIGYELEM! Aki a savanyú unalmas arcokat és a kommersz utakat kedveli, nehogy jelentkezzen!

Sz. Erzsébet (Copán romok, Honduras)

Soha nem gondoltam, hogy ennyire érdekelni fognak a latin táncok ;) ...de ez csak az egyik ok amiért Viktorékkal utaztam. Jól szervezett út volt, amiből a kötelező látnivalókon kívül nem hiányzott a legfontosabbb, a helyi élmény!

(J. Csaba, Iguassu vízesés, Brazília)