PATAGÓNIA KÖRÚT 14 NAP ALATT

A nemzetközi járat általában este érkezik Buenos Airesbe, így nem marad más hátra, mint egy transzfer a szállásunkra. Szállás Buenos Aires belvárosában.

A reggeli órákban a festői fekvéső San Martin de Los Andes tóparti városába repülünk ami már Patagónia északi részéhez tartozik. A nap hátralévő része szabad, lesz időnk felfedezni a várost a tavat vagy a környező erdőket. Szállásunk egy összkomfortos bungalóban lesz.

Reggeli után elhagyjuk a várost és egy gyönyörű úton, amit a "7 tó útvonalának" is neveznek. Ez az útvonal San Martin de los Andestől Villa La Angosturáig 107 kilómteren fut tipikus erdőkben és tavakban gazdag Patagóniai tájakat átszelve. Az út során elhaladunk a Cerro Otto (1.045 m), és Cerro Catedral (2.402 m) hegyek előtt majd a végén egy felvonóval felmegyünk a lélegzetelállító kilátást nyújtó Cerro Campanario (1.050 m) tetejére. A Cerro Catedral sziklái egy szabályos katedrális sziluettet rajzolnak az alpesi horizontra. Az út végén a Nahuel Huapí tó partjára épült San Carlos de Bariloche városába érkezünk ahol a szállásunk is lesz.

Bariloche Nahuel Huapí tó partján épült városának az Andok vonulatai adnak festői hátteret. Nevét a Mapuche indiánoktól kapta ahol Vuriloche ("emberek a hegy mögül") jelentette azt az útvonalat ami átszelte az Andokot és sokáig rejtve maradt az ide érkező Európaiak előtt. Alpesi kisváros stílusa nem véletlen, mert az első telepesei 1895-ben németek és osztrákok voltak. Latin-Amerika egyik legjobb és leghíresebb síparadicsoma ez és számtalan látogató érkezik ide Brazíliából is. Pihenős szabad napunk lesz Barilocheban. Lehetőségünk van meglátogatni a Svájci Kolóniát (Colonia Suiza), amit svájci és francia telepesek hoztak létre a 19. század végén vagy a város egyik kézműves csokoládégyárát ahol gyártás, eladás és múzeum együtt működik. Szállás San Carlos de Bariloche.

Reggeli órákban indulunk Barilocheből a chilei határ felé majd egyenesen Puerto Varas városába (6 óra). Puerto Varas a Llanquihue-tó partján fekszik, 20 kilóméterre Puerto Monttól és 1854-ben alapították. A 19. században a helyi kormány német emigránsoknak földet ajánlott a környéken. A szelektiv emigrációs törvény segitségével a 19. században 6 ezer német család (kb. 30-40 000 ember) telepedett le a környéken. A tópartról tisztán látszanak a gyönyörű Osorno vulkán és a hófödte Calbuco és Tronador hegyek csúcsai. Szállás Puerto Varasban.

Délelőtt egy majd egész napos kirándulásra indulunk megkerülve a Llanquihue tavat. Keletre a várostól található a Vicente Pérez Rosales Nemzeti Park többek között az Osorno vulkánnal és számtalan trekking útvonallal, aminek egyikét mi is bejárjuk. A vulkán részben megmászható, amit mi is megteszünk, majd Puerto Octay fele haladunk tovább ahonnan nem messze az egyik ismert német származású család ranchán pihenünk meg. Itt vacsorázási lehetőségünk is lesz, majd visszaindulunk Puerto Varasba, ahol ismét megszállunk.

Ezen a napon Puerto Monttból Punta Arenasba repülünk. Ezután egy busz a Magellán-szoros mellett elhaladva kora délután a 247 km-re fevő Puerto Natalesbe visz. Puerto Natalest 1911-ben alaitották elsősorban európai emigránsok. A város szép fekvésén kivül a Torres del Paine Nemzeti Parkba látogatók kiidnulópontja. Szállásunk a városban lesz.

Reggel egy privát busszal a 112 km-re fekvő Torres del Paine Nemzeti Parkba megyünk, ami 181 000 hektáron terül el, és az Unesco által is védett, a világ legszebb nemzeti parkjainak egyike. A Paine szó jelentése „kék“, ami nem véletlen, hiszen a gleccserek, a türkiz tavak és a 2600 m fölé emelkedő csúcsok napközben kékes árnyalatban látszanak, naplemente idején azonban a Torres del Paine csúcsai vörösre színűre változnak és néha úgy néz ki, mintha égne. Az égés egy másik formája történt pár éve mikor egy cseh majd később egy izraeli turista gondatlanságból okozott tűzével a fél parkot leégette, megfizethetetlen károkat okozva ezzel. A cseh illető kisebb pénzbüntetéssel megúszta, amit a sztorijaiból és erről kiadott könyvének bevételéből könnyen fedezett. Ma már egy ilyen károkozásért komoly börtönbüntetés jár. A terület a hegymászók, trekkingelők paradicsoma, számtalan túraútvonal létezik, de mindegyik több napot igényel, ezért mi buszunkkal megyünk végig, de az autóút is érinti a legtöbb látnivalót: a lenyűgöző látványt nyújtó Paine csúcsokat, a sztyeppéket, ahol peruhoz hasonlóan alpakkák élnek, a Grey-gleccsert, amiről hatalmas darabok szakadnak le és úsznak felénk a partra, a Grey, Nordenskjöld, Sarmiento, Toro és Pehoé tavakat, a Laguna Margaritat és a Laguna Amargat, illetve a Salto Grande vízesést. Innen egyenesen a chilei-argentin határra érkezünk Cerro Castilloba, ahol határátlÉpÉs után már Argentinában folytatjuk utunkat. Estére érkezünk El Calafateba, ahol hangulatos szállásunk is lesz.

Délelőtt bérelt kocsikkal indulunk a Perrito Moreno gleccserhez. Az út a semmibe vesző betonúton visz a Park bejáratáig, ahonnan még kb. 30 kilométerre van a látványosság. Itt hajóra ülünk, és még közelebbről (de a biztonsági előírás szerinti távolságról) is megnézzük a gleccsert. A Perito Moreno gleccser Santa Cruz tartományban, El Calafatetől 78 kilométerre, a "Los Glaciares National Park" területén található. A  250 km²-es jégformáció, 30 kilométer hosszú, 5 kilométer széles, legmagasabb pontja pedig 60 méter, teljes átlagos jégmagassága (a víz alatti jéghegy résszel) együtt 170 méter, de legmélyebbi részén 700(!) méter mély. Nevét Francisco Moreno felfedezőről kapta, aki a 19. században tanulmányozta a területet. A világ kevés haladó gleccserei közé tartozik, napi két métert csúszik előre, jóllehet majdnem ilyen ütemben veszít is tömegéből. Az előrehaladás során a jégtömeg az L-alakú Argentin-tó partjának ütközik, aminek következtében két részre osztja a vizet. Ez azt eredményezi, hogy a tó egyik oldalán az eltávozni nem tudó víz több méterrel megemeli a tó vízszintjét, és a hatalmas súly mind a jégfalra nehezedik. Ennek következtében a 60 méter magas jégfal időnként hatalmas robajjal beszakad, és a tó szintje kiegyenlítődik. Korábban több évente volt szakadás, most már a klimaváltozás miatt évente. Az egyik útóbbi szakadásról ezen a linken található egy video.

Hogy a több, mint 16 órás buszozást megspóroljuk, repülőre szállunk és Ushuaia, Argentína Tűzföld nevű tartományának 50 ezres fővárosába repülünk, amely egyébként a világ legdélebbi városa is. Az Argentinok Ausztrália példájára egy távoli börtönszigetet hoztak itt létre, ahonnan gyakorlatilag lehetetlen volt megszökni, ráadásul több mint 3000 kilométerre van Buenos Airestől. Délután szabad programunk lesz, a város és környéke sok látnivalót tartogat. Délután ha a gép korán érkezik felsétálunk a Martial gleccser tövébe (igénybe vehető libegő is egy szakaszon), és egy kiadós gyaloglás, és kisebb mászás után elérünk a gleccser lábához. Innen gyönyörű kilátás nyílik Ushuaia városára és a Beagle-öbölre. Este lehetőségünk lesz felfedezni a város kávézóit, kis boltjait, és hangulatos éttermeit, valamint felvesszük a bérelt autóinkat. Aki khagyná a gleccser megközelítését, az hajózhat a Beagle öbölben, megtekintve a világítótornyot, az oroszlánfókákat és pingvineket. Szállás Ushuaiaban.

Bérelt kocsikkal egy egész napos látogatást teszünk a Tűzföldi Nemzeti Parkban, a chilei határ közelében. A nemzeti park 63.000 hektárja a Fagnano tótól a Beagle-csatornáig terjed, erdők, glaciális tavak, gleccserek és tengeröblök uralják a területet. Megnézzük a Ensenada-öböl partján található világ legdélebbi postahivatalát, ahol az útlevelünkbe is bepecsételnek, a Roca-tavat, és a Lapatia-öblöt, valamint a 48 000 kilométeres Panamerica autópálya legdélebbi végét is, és még több más bejárandó kirándulóútvonal.

Hajnalban Rio Grande városába indulunk, ahonna repülőnk Trelewbe érkezik, nem messze Puerto Madryn városától, ami a másnapi Valdes-félszigeti kirándulásunk kiindulópontja lesz. A tengerparti városnak több mint 57 000 lakosa van és 1865-ben 150 welszi emigránssal alpitották. Szállásunk Puerto Madrynben lesz.

Reggeli érkezésünk után egész napos kirándulásra indulunk a 3625 km²-es Valdez félszigetre (kb. 1 400 kilométerre délre található Buenos Airestől), ami a az UNESCO világörökség része. A szél eróziós munkájának köszönhetően számtalan fosszília és ősi lábnyom került a felszínre és tanulmányozható a sziklákban. A múzeum gyűjteménye rendkívül változatos akár csak a természet maga: dinoszaurusz csontvázak, megkövesedett növények és hatalmas fatönkök, algák és kagylók tárulnak elénk. A félszigeten kb. 181 madárfaj található meg, köztük a Magellán pingvin, valamint évszaktól függően elefánt fókák, delfinek, gyilkos bálnák (orca) valamint a fő attrakció, a májustól decemberig erre tanyázó Északfoki bálna (ballena franca), aminek átlagos hosszúsága 18 méter, de nem ritkák a 24 méteres példányok sem. Hajóra szállunk és nem kell sok szerencse, hogy megfigyeljük őket, hisz ebben az időszakban nagyon sokszor fel-fel bukkannak, karnyújtásnyira a hajónktól, mi pedig tapasztalt vezetőkkel keressük a társaságukat. Szeptemberben születnek a kisbálnák, ezért ez a legjobb időszak idelátogatásra. Argentína partjainál a föld becsült 6000 bálnájából ,mintegy 2-3000 fordul meg évente. Az Orca-k pedig a frissen született kisfókákra vadásznak, itt készültek azok a híres felvételek, mikor a nagy bálna egészen a partig merészkedik elkapja a kis állatot és utána még hosszasan játszik vele, mielőtt megenné. Szállás Puerto Madrynban lesz.

Reggel a repülőtérre igyekszünk, ahonnan Buenos Airesbe repülünk. Akik a hosszabbitáson is részt vesznek a szállodába igyekeznek a többiek a repülőtéren maradnak és elindulnak haza.

A BRAZIL KIEGÉSZÍTÉS PROGRAMJA ELÉRHETŐ EZEN A LINKEN: